"A munka és a mértékletesség tehát a közösségi élet két legfontosabb alappillére. Csak ott lehetséges béke, jólét, egészség, szabadság és függetlenség, ahol ezek erősen tartják magukat."

/boldog Markiewicz Bronisław szalézi szerzetes/

De ki is volt ő?

Markiewicz Bronisłav 1842. július 13-án született a lengyelországi Pruchnikban, a mai Przemyśl főegyházmegye területén, ahol 1867. szeptember 15-én pappá szentelték. Tizennyolc év odaadó és eredményes szolgálat után szerzetesi hivatást érzett magában, így 1885-ben Olaszországba ment, ahol belépett a szalézi rendbe. Találkozott Bosco Szent Jánossal, akinek 1887. március 27-én letette kezébe a fogadalmat. Szalézi szerzetesként több megbízást kapott. Visszatért Lengyelországba, és Przemyśl egyházmegyében, Miejsce Piastowe plébánosa lett. A plébánosi munkán kívül a szegény sorsú és árva gyermekek tanításának szentelte magát. Ennek nyomán hozott létre két szerzetesrendet, egy férfi és egy női ágat, melyeket Szent Mihály arkangyal védelmére bízott, s Bosco Szent János lelkiségével irányított. Isten és embertársai felé túláradó szeretetével, és a „munka és mértékletesség” jelszavát követve egész életét a sorsukra hagyott árváknak, szegény gyerekeknek és az erkölcsileg eltévelyedett fiataloknak szentelte. A munkától kimerülten, 1912. január 29-én befejezte földi zarándokútját. Már halála előtt is szentként tekintettek rá. 1994. július 2-án Szent II. János Pál pápa jelenlétében közzétették a hősies erényeiről szóló határozatot. 2005. június 19-én boldoggá avatták.