Október első hétvégéjén, bár kicsit last-minute szervezésben három premontrei iskolánk tanárainak egy csoportjával 900+1 jelszóval, busszal elzarándokoltunk Szent Norbert atyánk sírjához Prágába.

Péntek reggel Csornán utolsókként szálltunk fel Pál testvérrel, a többiek már korábban a buszon voltak Reziből, Keszthelyről és Szombathelyről. Hála Istennek, utunk nyugalmas volt, bár kis késéssel érkeztünk ebédre zelivi apátságunkba ( https://www.zeliv.eu/ ), ahol az egykori perjel kollégám (azóta már apát lett) Tadeás atya/apát úr várt bennünket. Az ebéd klasszikus cseh konyha volt: hagymaleves, krumpli és rántotthús + egy korsó apátsági sör, amit helyben főznek. Ezután jártuk körbe apátságukat, megtekintve a kommunizmus ...

Elsőpéntek, indulok betegeket látogatni. Mivel jó idő volt, gondoltam, biciklivel megyek. Oda is mentem a garázshoz, ahol a bicikliket tároljuk. Kicsit le volt eresztve a bicikli kereke, elveszem a pumpát. Illetve elővenném, valaki már megint eltüntette. Keresem a szekrényben, kerekek mögött, sehol. Ez már a harmadik pumpa, ami ugyanarról a helyről tűnik el. Mikor utoljára tűnt el, akkor már a boltban direkt kettőt vettem: egyet a garázsba, egyet meg a szobámba, ha esetleg újra eltűnne a garázsból. Ami most meg is történt.

Nem teljes nyugalommal felmegyek a szobámba, már késésben vagyok, lehozom a kispumpát, jó pár perc eltelik, mire sikerül ezzel a picivel felfújnom a kereket. Elindulok, már legalább 20-25 perce várnak az első háznál.

Részletek nemsokára!

A napokban vettem észre, hogy a régi formájával ellentétben, a twitter fiókokat már nem lehet regisztrálás nélkül megnézni. Így azt a néhány dolgot, amit eddig ott osztottam meg, csak valóban néhány ember tudja megnézni. Ezt pedig nem szeretném. Ezért gondoltam arra, hogy életet lehelnék ebbe a régi oldalba, amit korlátozás nélkül bárki megnézhet. Meglátjuk, mi lesz belőle - azért igyekszem.

Isten hozott újra mindenkit a blogon, régieket és újakat!

Kedves Mindannyian!

Bizonyára mindenki észrevette, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon írtam, vagy egyre kevesebbet. Ennek a legfőbb oka, hogy idén kell megírnom a licenciadolgozatomat (nagyjából mint egy szakdolgozat), aminek legalább 70 oldalnak kell lennie, ráadásul olaszul. Ennek leadási határideje május, szóval nem nagyon van időm lazsálni. Ezért volt az az elmúlt időszakban, hogy ide a blogba nem nagyon írtam, mivel leginkább mást írtam: szakdolgozatot. Röviden összefoglalva tehát: blogot nem írtam, viszont kész lett az első 10 oldalas összefoglaló-vázlat, amelyet a rektori tanácsnak kell benyújtani a megíráshoz.

DE! Azt azért nem szeretném, hogy teljesen megszűnjön ez a blog - ezért kitaláltam egy új kommunikációs formát. ...

Új év, új emberek, új blogbejegyzés. Már lassan egy hónap eltelt, amióta újra itt vagyok Rómában, úgyhogy most már azt éreztem, hogy több mint aktuális lenne írni megint a egy blogbejegyzést. Mikor otthon voltam, így is sokan a szememre vetették, hogy elég foghíjasak voltak a beszámolók. Ami igaz az igaz, de most sem ígérek meg inkább semmit, azon túl, hogy igyekszem ;)

Akkor csapjuk bele! Hála Istennek, Rómában nem kapkodnak az emberek semmit. Főleg nem egy bencés egyetemen. Valahol benne van az bencés hozzáállás, hogy majd' 1500 éves a bencés rend, 1500 éve itt vagyunk, akkor meg hova siessünk? Szóval van idejük mindenre. Ezért az október 5-i, hétfői évnyitó vesperás után az első órám csak csütörtökön volt, az utána lévő ...

Szó mi szó, igen régen nem írtam. Ennek persze több oka is van (tudom, mindig csak a kifogások). De mindenre van magyarázat! Az első magyarázat a húsvét. Húsvét környéken sajnos csak elég keveset tudtam itthon lenni, mivel húsvéthétfőn reggel már indultam is vissza Rómába, szombathelyi gimnáziumunk tanáraival . Az út élményekben igencsak bőséges volt, rengeteg mindent láttunk. Mivel igyekszem poll.correct lenni, csak annyit írok, hogy az idegenvezető asszony emléke biztos mindenkit elkísér még egy darabig. De minden egybevetve, hála Istennek az út szépen sikerült, sok minden sikerült megnézni. A tanári kar ellátogatott a generális házunkba is, ahol a generális apát fogadott bennünket: kicsit imádkoztunk, énekeltünk, és megkaptuk az ...

Ahogy a legutóbb megígértem, jöjjön a beszámoló a pápával való váratlan majdnem-találkozás ról! Az egész igazából a magyar farsangon kezdődött, aminek a végén Somorjai Ádám bencés atya ("a pápa magyarhangja", Vatikánban dolgozó magyar-ügyi szerzetes) autóval elhozott hazáig, mivel útbaesett a Sant'Anselmo felé, ahol lakik. Útközben beszélgettünk, hogy lehet, hogy másnap (hamvazószerdán) én is elmennék az Aventinus dombra, ahol a pápa a Szent Anzelm bazilikából gyalog vonul a Szent Szabina bazilikába - megnézni közelről az eseményeket. Mert hát ugye a szertartásokra való belépéshez jegy kell (ami egyébként ingyenes, csak jóval előre kell igényelni), ami nekem nincs. Este aztán ennyiben maradtunk. Másnap, hamvazószerdán, pedig ...

Már többen nyaggattak az elmúlt napokban, hogy írjak már blogbejegyzést, mert az utolsót már elég régen írtam. Való igaz, tényleg így van. Úgyhogy most igyekszem bepótolni a lemaradást, legalább egy-két dolgot felvillantani az elmúlt heteimből.

Beindult a második félév - régi és új tanárokkal egyaránt. Ezt a félévet leginkább a történelem uralja... Míg az előző félévben nagyrészt szövegolvasós-elemzős óráim voltak, most inkább történelmi témájúak vannak: pl. Szerzetesség története a Tridenti Zsinat után, teológiatörténet, meg hasonlók. A szerzetességtörténetet tanító prof egy olasz, montecassinoi bencés - akitől már sokat tanultam. Elsősorban, hogy az olasz nyelvben a leggyakoribb kötőszókat: ecco (~íme, nos) , ...

Az igazat megvallva, kicsit szégyellem is magam, hogy elég régen nem írtam már blogbejegyzést... De mentségemre szóljon, itt is vizsgaidőszak volt, jobban mondja vizsga-másfél-hét . Merthogy az egyetemen, ahol a tanulok az a szokás, hogy nincs vizsgaidőszak, csupán ez a másfél hét. Előtte van egy felkészülési időszak (egy hét), aztán pedig a vizsgák, mindenből szigorúan egy időponttal. Szerencsére azért vannak tanárok, akik inkább az írásbeli beadandót preferelják, és vannak tanárok, akik sajnos mindkettőt. Végülis megtanultam értékelni a beadandókat is, amikor rájöttem, hogy nem is olyan rossz az, ha 7 nap alatt nem 7 vizsgát kell letenni, hanem vannak olyan tantárgyak, amelyeket "le lehet tudni" hamarabb beadandóval.

Szabad ...